2012. április 2., hétfő

A szocpol kibővítését javasolják 2013-tól

A lakásépítési támogatás, vagyis a szocpol kibővítését javasolja a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a Népesedési kerekasztal 2013-tól. A tavalyi második félévben 3 százalékkal nőtt a születések száma. Hozzátette: a fiatalok gyermekvállalási kedvét támogatni kell a kedvezményes lakáshoz jutási lehetőséggel. A Népesedési kerekasztal jövő héten juttatja el javaslatait a tárcának. Ezek között szerepel a többi között, hogy használt lakásra ismét járjon fél-szocpol támogatás, az állami kamattámogatás pedig ne 3, hanem 5 százalék legyen.

Hiába a Szocpol, nehéz lakáshoz jutni 2013-tól romlik a helyzet mégjobban!

Nehezen indul be az új lakásépítési támogatás, közismert nevén a szocpol. A bedőlt devizahitelek elrettentő példáját és a forinthitelek egekbe kúszó kamatát látva a fiatalok nem szívesen adósodnak el, a szülők pedig egyre kevésbé tudnak segíteni a lakásszerzésben. Szakértők azt javasolják, hogy újra igénybe lehessen venni a támogatást használt lakás vásárlására is 2013 - tól. A fiatalok lakáshoz jutásának segítése az állam elemi, demográfiai érdeke: a KSH adatai szerint országunk lakossága mindegy évben egy kisvárosnyival lesz kevesebb, a társadalom elöregedése pedig oda vezet, hogy csökken a dolgozó, adó- és járulékfizető állampolgárok száma. A Nemzetgazdasági Minisztériumon (NGM) belül külön "Családbarát Munkacsoport" alakult, mely várhatóan decemberre elkészül a munkaanyagával. Abban összefoglalják a legfontosabb intézkedéseket, melyek a családi élet és a munka összehangolását és a családteremtést szolgálják: ehhez pedig ígéretük szerint a civilek és a Népesedési kerekasztal javaslatait is felhasználják. A fiatalok helyzetét kiválóan illusztrálja az Ipsos friss kutatása, melyet 500 fős reprezentatív mintán végeztek el. Eszerint a fiataloknak nagyon nehezen megy a saját lábra állás: a 19 és 25 év közöttiek 76 százaléka a szüleivel él, a függetlenedés leginkább a diplomásoknak sikerül, náluk 40 százalék az önellátóak aránya. A január elsejétől hatályos vissza nem térítendő szociálpolitikai támogatás legfontosabb újdonsága, hogy a régebben előírt szobaszám helyett most négyzetméter alapon határozzák meg a gyerekszám mellett a támogatás mértékét. A szocpolt legalább 60, de legfeljebb 160 négyzetméter hasznos alapterületű új, 2010. január elseje után kiadott használatbavételi engedéllyel rendelkező, "B" vagy annál jobb energetikai minősítéssel rendelkező lakás vásárlására lehet fordítani. A lakás vételára áfa és telekár nélkül négyzetméterenként legfeljebb 300 ezer forint lehet, azaz bruttó 381 ezer forint, alacsony energiafogyasztású épületnél 350 ezer forint, bruttó 445 ezer forint. Idén erre a célra 6 milliárd forintot fordít az állam, az előző lakástámogatási rendszer legnépszerűbb éveiben ez az összeg elérte a 200 milliárdot. A Népesedési kerekasztal azt javasolta csütörtökön az NGM-nek, hogy újra lehessen használt lakásra is igénybe venni a fél-szocpolt, az állami kamattámogatás mértékét pedig 3 százalékról ötre emeljék fel. A javaslatot azzal indokolták, hogy az állampapírok hozama az elmúlt évben 1,3 százalékkal emelkedett, a bankok azonban 3-3,5 százalékkal magasabb kamattal jutnak refinanszírozási forráshoz a piacon. Mivel a pénzintézeteknek nincs profitjuk a hitelezésen, így az nem is várható el tőlük. A magyar lakáspolitikában 2000 februárjában, az első Orbán-kormány idején következett be fordulat: a kormány elindította a lakáshitelezési rendszert. Így azonban nem volt képes igazodni a háztartások törekvéseihez, a piac reakcióihoz és ez olyan folyamatokhoz vezetett, amelyek költségvetési és szociális szempontból is tarthatatlanná váltak - mutatnak rá elemzők. Érvelésük szerint a lakáshitelezési rendszer olyan módszereket alkalmazott, amelyek hosszú távú kötelezettségeket róttak a költségvetésre. A lakossági deviza-eladósodottság okait feltáró bizottság ülésén László Csaba, korábbi pénzügyminiszter egyenesen diszfunkcionálisnak, fenntarthatatlannak nevezte a megoldást. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a rendszer szociálisan sem volt elég célirányos. Alapvetően azokat támogatta, akinek már volt valamije, tehát rászorultsági alapon ezeket a támogatásokat soha nem korlátozták. Orbán Viktor miniszterelnök korábban azt mondta, hogy a jelenleg lakástámogatási célra elkülönített 6 milliárd forintos keretet a jövőben bővíteni fogják, ha az igénylők száma ezt indokolja. Látva a 2000-es évek szociálpolitikájának tapasztalatait, erre nagy valószínűséggel szükség is lesz. Akkor pedig ugyanaz a helyzet áll elő, mint az előző rendszerrel: hosszú távon fenntarthatatlanná válik a költségvetés számára.